← Blog

Weboldal biztonsági ellenőrzés indulás előtt: 12 pont új webshophoz és honlaphoz

Egy új webshopot vagy honlapot az indulás előtt érdemes biztonsági szempontból is átnézni, mert ilyenkor a legolcsóbb javítani: még nincs benne valódi vásárló, rendelés és ügyféladat. A leggyakoribb hibák nem bonyolultak: kint felejtett teszt-fiók vagy mentésfájl, élesben hagyott tesztfizetés, más vásárló rendelése egy szám átírásával, frissítetlen bővítmény. Ebben a cikkben 12 pontot gyűjtöttünk össze, amelyet nagyrészt te is végig tudsz nézni, és leírjuk, hol kell már szakember.

A jogszabályokat, a szabványokat és a számokat 2026. november 20-án néztük meg az eredeti forrásban; a lista a cikk végén van.

Miért pont indulás előtt?

  • Olcsóbb. Egy hibát a fejlesztés végén egy délután kijavítani; egy feltörés után a helyreállítás, a vásárlók értesítése és a kiesett napok forgalma jön hozzá.
  • Még nincs mit ellopni. Amíg nincs éles rendelés és ügyféladat, egy hiba csak hiba. Utána adatvédelmi incidens is lehet.
  • Az új oldalt is gyorsan megtalálják. A támadások nagy része nem célzott: robotok pásztázzák a webet ismert hibák után, és nem nézik, mekkora a cég. Egy 2018-as kutatás szerint a tanúsítványnaplókat (ezekből derül ki, hogy egy új cím https-t kapott) arra is használják, hogy az új oldalakat a tanúsítvány kiadása után már percekkel pásztázni kezdjék.

Ha a webshop személyes adatot kezel (név, cím, telefonszám – egy webshop mindig), a GDPR 32. cikke a kockázathoz mért technikai és szervezési intézkedéseket kér, és ezek hatékonyságának rendszeres tesztelését is. Ha mégis baj van, a 33. cikk szerint a kockázattal járó adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, lehetőleg 72 órán belül be kell jelenteni a NAIH-nak. Az Eurostat 2024-es felmérésében a legalább 10 fős magyar vállalkozások 13,7%-ánál volt legalább egy informatikai biztonsági incidens (EU-átlag: 21,5%), de csak 13,8%-uknak volt írott informatikai biztonsági szabályzata (EU: 35,5%).

Mit csinál a webshopmotor, és mit neked kell?

Az, hogy mit kell ellenőrizned, attól függ, mire épül az oldalad.

Ki felel miért? (általános kép – a pontos határt a szolgáltató szerződése írja le)
Az oldalA szerver és a motor frissítéseAmi a tiéd marad
Bérelt webshopmotor (pl. Shoprenter, UNAS, Shopify)a szolgáltatóéadmin-fiókok és kétlépcsős belépés, telepített alkalmazások, beillesztett kódok (mérőkód, chat), fizetési és szállítási beállítások, domain, e-mail
WordPress + WooCommerce saját tárhelyena tiéd vagy a fejlesztődé (a tárhelyszolgáltató csak a szervert frissíti)minden fenti, plusz a WordPress, a sablon és a bővítmények frissítése, a mentés
Egyedi fejlesztésa fejlesztőé, ha a szerződés így szólminden fenti, plusz a saját kód hibái (jogosultság, fizetés-visszaigazolás, űrlapok)

A kétlépcsős belépés a bérelt motorokban is megvan, de jellemzően neked kell bekapcsolnod: a Shoprenterben például alapból mindenkinél ki van kapcsolva, a Shopifyban minden munkatárs a saját fiókjához állítja be.

12 pont indulás előtt

Belépések és fiókok

  1. Mindenkinek saját fiókja van, kétlépcsős belépéssel. Ne egy közös „admin” jelszót használjatok. A fejlesztő, a tesztelő és a régi munkatársak fiókját az indulás előtt töröld vagy tiltsd le, a fejlesztőnek pedig csak annyi joga legyen, amennyi a munkához kell.
  2. Nincs alapértelmezett vagy kitalálható belépés. „admin / admin123”, a telepítéskor kapott jelszó, a tárhely, az adatbázis és a domain-regisztrátor fiókja is. Ezek a jelszavak legyenek egyediek, és ne e-mailben vagy chatben utazzanak.

Ami kint maradhatott a fejlesztésből

  1. Nem tölthető le a mentés, a beállítófájl és a verziókezelő. Próbáld ki a böngészőben a saját címeddel: pelda.hu/.env, pelda.hu/.git/HEAD, pelda.hu/backup.zip, pelda.hu/phpinfo.php. Ha bármelyik letölt valamit vagy megnyit egy oldalt, az baj: ezekben jellemzően az adatbázis jelszava és a teljes kód van. Jó válasz a „nem található” (404) vagy a „tiltott” (403).
  2. Nincs kint tesztadat és teszt-kulcs. Tesztrendelések, próbavásárlók, „teszt termék 1”, a fizetési szolgáltató teszt-módja (sandbox) és a teszt-kulcsok. A fizetést élesben egyszer egy valódi kártyával, kis összeggel próbáld ki, aztán térítsd vissza.
  3. Hiba esetén nem a kód látszik. Ha egy oldal hibát ad, a látogató egy rövid üzenetet lásson, ne a szerver hibaüzenetét fájlnevekkel, adatbázis-részletekkel.

Fizetés és rendelések

  1. A kártyaadat nem a te szerveredre érkezik. Kisvállalkozásnak a legbiztonságosabb, ha a vásárló a fizetési szolgáltató oldalán adja meg a kártyáját (átirányítás vagy a szolgáltató beágyazott fizetőoldala). A kártyás fizetés szabványa (PCI DSS) 2025 eleje óta külön feltételt szab annak a kereskedőnek, akinek az oldalába a fizetési űrlap be van ágyazva: az oldalnak védettnek kell lennie a fizetőoldalt megváltoztató szkriptek ellen. Ezért a fizetőoldal környékére ne tegyél fölösleges külső kódot.
  2. A rendelés csak a valódi visszaigazolás után lesz „fizetve”. Egyedi fejlesztésnél ez gyakori hiba: a webshop elhiszi, amit a böngésző mond, és nem ellenőrzi a fizetési szolgáltató aláírt visszajelzését. Kérdezd meg a fejlesztőt, hogyan ellenőrzi.
  3. Az árat a szerver számolja. Az ár, a kedvezmény és a szállítási díj ne a böngészőből érkező számból jöjjön. Egy egyszerű próba: a kosárban két termék, egy kuponkód kétszer, negatív darabszám – mit csinál a webshop?
  4. Más rendelését nem lehet megnézni. Ha a rendelés vagy a számla címében szám van (…/rendeles/1043), írd át 1042-re egy másik vásárló fiókjából, vagy kijelentkezve. Ha megnyílik, más vásárló neve és címe látszik. A webes hibák nemzetközi rangsorában (OWASP Top 10, 2025) ez a hibafajta, a hibás jogosultságkezelés áll az első helyen.

Oldal, e-mail, mentés

  1. Minden frissítve, ami nem kell, törölve. WordPressnél a mag, a sablon és minden bővítmény; a kikapcsolt, de fent hagyott bővítmény is támadható. A Patchstack szerint 2025-ben 11 334 új sérülékenységet találtak a WordPress-ökoszisztémában, 91%-ukat bővítményekben, és a nagy hatású hibák nagyjából felét 24 órán belül ki is használják.
  2. Az e-mailjeid megérkeznek, és más nem küldhet a nevedben. A domainhez kell SPF, DKIM és DMARC beállítás, különben a rendelés-visszaigazolások a spambe mennek, és bárki küldhet levelet a nevedben. A Gmail 2024. február 1. óta minden feladótól SPF-et vagy DKIM-et kér; aki naponta több mint 5000 levelet küld, annak a DMARC is kötelező.
  3. Van mentés, és ki is próbáltátok a visszaállítást. Nem elég, hogy „a tárhelyszolgáltató ment”: tudnod kell, honnan, mennyi idő alatt és mennyiért áll vissza az oldal. A domain és a tárhely a te nevedre szóljon (erről bővebben: Mennyibe kerül egy weboldal fenntartása?).

Amit 15 perc alatt magad is megnézhetsz

Csak a saját oldaladon, vagy ahol erre engedélyt kaptál:

  • Biztonsági fejlécek és https: Mozilla HTTP Observatory – betűjegyet ad, és megírja, mi hiányzik.
  • A tanúsítvány és a titkosítás: Qualys SSL Labs.
  • Kint felejtett fájlok: a 3. pont címei a böngészőben.
  • E-mail: küldj egy próbarendelést egy Gmail-címre, és a levélnél nézd meg az „Eredeti megjelenítése” nézetben, hogy az SPF, a DKIM és a DMARC „PASS”.
  • Más rendelése: a 9. pont próbája két saját tesztfiókkal.

Ami ezekből nem derül ki: a kód hibái. Egy külső szkenner a kész oldalt nézi kívülről; azt nem látja, hogy egy űrlap mögött ellenőrzés nélkül megy-e adat az adatbázisba, vagy hogy a kódban maradt-e jelszó.

Melyik vizsgálat mire jó?

Ellenőrzési módok kisvállalkozói oldalra
MódMit talál meg?Mit nem?Kinek?
Önellenőrzés (a fenti 12 pont)beállítási hibák, kint felejtett fájlok, teszt-maradékoka kód hibáitmindenkinek, indulás előtt
Külső szkenner (Observatory, SSL Labs)hiányzó fejlécek, gyenge titkosítás, ismert, verziószámból látszó hibáka kód belsejét, a logikai hibákatmindenkinek, ingyen
Forráskód-átvizsgáláskint felejtett titkok, befecskendezhető kód (SQL, XSS), veszélyes feltöltés, elavult könyvtárakjogosultsági és üzleti logikai hibák egy részét, a belépés utáni felületeketegyedi fejlesztésű honlap, webshop
Behatolásteszt (pentest)az élő rendszer elleni kézi támadási kísérlet: logikai hibák isamit a megbízás hatóköre kizárnagyobb rendszer, sok ügyféladat, szerződéses elvárás

Ez a „NIS2-es” sérülékenységvizsgálat?

Nem. A magyar kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX. törvény, az uniós NIS2-irányelv átültetése) a mellékleteiben felsorolt ágazatokban működő szervezetekre vonatkozik: ott jellemzően a középvállalkozásoktól felfelé (50 fő vagy 10 millió eurós árbevétel felett), a közigazgatásra, a hatóság által kijelölt szervezetekre, és méretre tekintet nélkül néhány szolgáltatóra, például a domainregisztrátorokra. Egy átlagos kis webshop vagy bemutatkozó honlap ezért általában nem tartozik ide; ha bizonytalan vagy, a törvény 1. §-a és mellékletei döntenek.

Akire a törvény vonatkozik, annak a törvény szerinti sérülékenységvizsgálatot csak az SZTFH nyilvántartásában szereplő, erre jogosult szervezet végezheti (5/2025. (VI. 20.) SZTFH rendelet). A COGMA nincs ebben a nyilvántartásban: a mi átvizsgálásunk önkéntes, kisvállalkozói oldalaknak szóló ellenőrzés, és nem helyettesíti a törvény szerinti vizsgálatot vagy auditot.

A COGMA-nál

A biztonsági átvizsgálásnál az oldalad forráskódját nézzük át, a kód másolatán, hálózattól elzárt próbakörnyezetben: kint felejtett jelszó és kulcs, letölthető fájlok, támadható kód, elavult könyvtárak, és ha kéred, az élő oldal beállításai. A gépi találatokat egyenként átnézzük, és közérthető jelentést kapsz, amelyből a fejlesztőd is ki tudja javítani a hibákat.

  • Ár: 60 000 Ft‑tól (nagyobb rendszer 120 000 Ft‑tól, újraellenőrzés 20 000 Ft). Áfát nem számítunk fel, mert alanyi adómentesek vagyunk, így ez a teljes ár.
  • Ha nálunk készül az oldalad, az átvizsgálás az átadás része.
  • WordPress-oldalnál az egyedi sablont és a saját fejlesztésű bővítményt vizsgáljuk; a telepített bővítmények ismert hibáinak ellenőrzése egyelőre nem része a vizsgálatnak – ezt előre megírjuk az ajánlatban.
  • Bérelt webshopmotornál (Shoprenter, UNAS, Shopify) a motor kódját nem kapjuk meg és nem vizsgáljuk; ott a fenti 12 pontból a beállításokat érdemes végignézni.

Egy valódi példa a saját ügyfeleink közül: a Hársfa Masszázs WordPress-oldalán a 2026. október 31-i vizsgálat 27 találatot adott – 20 elmaradt frissítést, 6 sérülékeny bővítményt és elavult WordPress-magot. Így költöztettük át saját motorra.

Írd meg, milyen oldalról van szó, és megírjuk, mit tudunk megnézni rajta, és mennyiért.

Gyakori kérdések

Mit érdemes ellenőrizni egy új webshopon indulás előtt?

A belépéseket (saját fiók mindenkinek, kétlépcsős belépés, a teszt- és fejlesztői fiókok törlése), a kint felejtett fájlokat (mentés, beállítófájl, .git mappa), a teszt-fizetés kikapcsolását, hogy a rendelés csak a fizetési szolgáltató visszaigazolása után legyen fizetett, hogy más vásárló rendelése nem nyitható meg, a frissítéseket, az e-mail SPF/DKIM/DMARC beállítását és a mentés visszaállítását.

Mennyibe kerül egy weboldal biztonsági átvizsgálása?

Nálunk egy kisebb honlap átvizsgálása 60 000 Ft‑tól; a webshop, foglalórendszer vagy más nagyobb rendszer ára a kód megtekintése után, írásban. Az újraellenőrzés a javítások után külön, kisebb díj. A behatolásteszt (pentest) jellemzően ennek többszöröse, mert több napos kézi munka.

Bérelt webshopmotornál (Shoprenter, UNAS, Shopify) kell biztonsággal foglalkoznom?

A szerver és a motor frissítése a szolgáltatóé, de az admin-fiókok, a kétlépcsős belépés, a telepített alkalmazások, a beillesztett kódok, a fizetési beállítások, a domain és az e-mail a te felelősséged. Ezeket az indulás előtt érdemes végignézni.

Elég, ha az oldal https?

Nem. A https csak azt jelenti, hogy a böngésző és a szerver közti kapcsolat titkosított. Attól még kint lehet egy letölthető mentés, egy teszt-fiók vagy egy támadható űrlap.

Mi a különbség a biztonsági átvizsgálás és a behatolásteszt között?

Az átvizsgálás a forráskódot és a beállításokat nézi ismert hibafajtákra, gépi eszközökkel és kézi átnézéssel. A behatolásteszt az élő rendszer elleni, több napos kézi támadási kísérlet, amely a logikai hibákat is keresi, és jellemzően jóval drágább.

Kötelező egy kis webshopnak a sérülékenységvizsgálat?

A kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX.) szerinti sérülékenységvizsgálat a törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek szól – a felsorolt ágazatokban jellemzően a középvállalkozásoktól felfelé –, egy átlagos kis webshopra általában nem vonatkozik. A GDPR viszont minden személyes adatot kezelő webshoptól a kockázathoz mért biztonsági intézkedéseket és azok rendszeres tesztelését kéri.

Források

Hasznos volt? Küldd tovább annak, akinek segíthet.